Az első cikkben arról volt szó, hogy miért fontos a teljes tőkéhez képest alacsony 0.5 – 2% közötti kockázatot vállalni minden egyes kereskedésben, ami által védekezni tudunk a nagyobb veszteségek ellen.
Ezen kívül bemutattuk a „stop” megbízást, melynek használatával precízen beállíthatjuk és limitálhatjuk, hogy pontosan mekkora kockázatot vállalunk az egyes pozíciókban.
A mai nemzetközi pénzügyi világ így vagy úgy mindenkire hatással van, ha tetszik ez nekünk, ha nem. Van, aki csak az elszenvedője a folyamatoknak és van, aki az élvezője. Egy azonban biztos: az egyik legjobb módja, hogy kihasználjuk az előnyét és részt vegyünk az adódó lehetőségekben, ha befektetőkké válunk. Ehhez azonban ismernünk kell a mentalitását azoknak, akik már régóta és bizonyítottan a legjobbak ezen a területen.
Biztosan te is naponta felteszed magadnak a kérdést, hogy érdemes figyelni egyáltalán a piaci hírekre vagy sem? Kisbefektetőként nem tudsz hatást gyakorolni a piacra, követni pedig szinte képtelenség, hogy mi lehet az, ami mozgatja az árfolyamokat. Ússzunk az árral vagy hagyjuk az egészet és ássuk el a kertbe azt a pénzt, amit valahogy összegyűjtöttünk? Most talán önkéntelenül is elkezdesz azon töprengeni, hogy vajon milyen valutában lenne érdemes elásni.
El kell szomorítsalak Kedves Olvasóm: a mai nemzetközi pénzügyi világ rád is hatással van, ha tetszik ez neked, ha nem. Lehetsz az elszenvedője ennek, vagyis kutyaúszásban próbálhatsz evickélni úgy, hogy fogalmad sincs milyen messze van a part, esetleg reménykedhetsz abban, hogy dobnak neked egy úszógumit. Szerintem te is tudod, hogy ez utóbbi nem jellemző.
A tőzsdei befektetők sok mindenben különböznek: eltérő életvitel, tőkeméret, kockázatvállalási hajlandóság, tudásszint és még sorolhatnám.
Ennek ellenére egy ponton mindenki egyforma. Előbb-utóbb sor kerül arra a fordulatra, amikor minden kereskedő a saját belső ellensége lesz és ugyanazokkal a kihívásokkal találja szembe magát.
Természetesen szükség van fundamentális és technikai elemzésekre, viszont ez nem elég. Tervre van szükség, hiszen terv nélkül tervezett a bukás.
Rengetegen beszélnek róla, naponta lehet friss híreket olvasni, sok ellentmondásos információval találkozunk. Hogyan is lehetne megfejteni ezek alapján a magyar befektetési piacot?
Hogyan fordulhat elő olyasmi, hogy tíz évvel ezelőtt még kamatot kaptam a bankban azért, hogy ott tartottam a pénzemet, viszont ma már senki nem becsüli ezt? A másik probléma a befektetési alapokkal kapcsolatos.
Többrészes cikksorozatunk első része, melyben a legnagyobb olajipari vállalatot vesszük górcső alá. Majd pedig az olajszektor további szereplői lesznek soron, többek között a ConocoPhillips, a BP, a Royal Dutch Shell és a Chevron. Lássuk, mit várhatunk az iparág nagyágyúitól 2016-ban.
Jelen cikkünkben rövid áttekintést mutatunk, hogy milyen fontos események történtek a leghíresebb amerikai és európai nagybankok életében, illetve mit várhatunk tőlük 2016-ban.
Amerikai Bankszektor
A pénznyomtatás hatására megnövekedett a bankok eszközállománya és a likvid eszközök aránya is a másfélszeresére nőtt. Érdekesség még, hogy 2015-ben 8 bank ment csődbe Amerikában, míg egy évvel korábban 18. A betéttulajdonosokat fejenként 250 ezer dollárig biztosítja az amerikai betétbiztosítási alap.
A Walt Disney Company az amerikai gazdaság ikonikus vállalata. 1923. október 16-án alapította Walt Disney és a bátyja, Roy Oliver Disney. A cég éves árbevétele 51,3 milliárd dollár, az ebből adódó nyeresége 8,3 milliárd dollár. Világszerte 180 ezer alkalmazottat foglalkoztat. Részvényei a DIS szimbólum alatt találhatóak meg a new york-i értéktőzsdén (NYSE). Jelenlegi árfolyama 115 dollár. Piaci kapitalizációja 192 milliárd dollár, ezzel a 17. helyen áll az ötszáz legnagyobb amerikai vállalatot tömörítő S&P500 index listájában.
Apple
Négyrészes cikksorozatunk utolsó részében a technológiai szektor vezető vállalatát, az Apple-t vizsgáljuk meg. A világ legnagyobb piaci kapitalizációjú vállalata természetesen az első helyet foglalja el az S&P500 indexben 629 milliárd dolláros értékével. Második helyen követi a Google 428 milliárddal, harmadik a Microsoft 354 milliárddal, negyedik helyen áll Warren Buffet cége, a Berkshire Hathaway 305 milliárddal, majd a Facebook követi őket 254 milliárd dollárral, mely mostanában az ötödik helyért verseng a General Electric vállalattal.
Microsoft
Cikksorozatunk harmadik részében a világ egyik legnagyobb szoftvervállalatával, a Microsoft-tal foglalkozunk. Kis túlzással állíthatjuk, hogy nincs a világon olyan ember, akinek a Bill Gates név ne mondana semmit. Ő alapította meg ugyanis társával, Paul Allennel a céget 1975-ben. Bill Gates nem mellesleg a második leggazdagabb ember a világon 67 milliárd dollárra becsült vagyonával.
