A mai nemzetközi pénzügyi világ így vagy úgy mindenkire hatással van, ha tetszik ez nekünk, ha nem. Van, aki csak az elszenvedője a folyamatoknak és van, aki az élvezője. Egy azonban biztos: az egyik legjobb módja, hogy kihasználjuk az előnyét és részt vegyünk az adódó lehetőségekben, ha befektetőkké válunk. Ehhez azonban ismernünk kell a mentalitását azoknak, akik már régóta és bizonyítottan a legjobbak ezen a területen.

A világ legjobb befektetői a pénzt játéknak tekintik. Mi másért dolgoznának napi 10 - 12 órát még mindig az után, hogy már milliárdokat csináltak. A pénz nem motiválja őket, azonban az eredményük mérőszáma az, hogy mennyire sikeresek a játékban. De ne felejtsük el, nem minden játék könnyelmű, vagy komolytalan. A játékunk azt tükrözi, ahogy élünk. Van, aki csak néz a lelátóról esetleg a cserepadon ül, és van aki azért játszik, hogy nyerjen. Ön miként játszik? Fontos észben tartania, hogy a befektetés vagy tőzsdei kereskedés egy olyan terület, amiben nem engedheti meg magának, hogy túl sokáig veszítsen. De ahhoz, hogy nyerjen, tudnia kell a szabályokat és meg kell tanulnia a legjobb stratégiákat azoktól, akik már mesterei ennek a szakmának és játszanak.

Miért tudják ezek a befektetők játékosan megközelíteni a piacot? Mert már az előtt biztosak benne, hogy hosszútávon győznek, mielőtt elkezdődne a mérkőzés és a pénzüket kockára tennék. Ezt pedig szabályaiknak köszönhetik. Tudják, hogy nem mindig lesz igazuk, nem fognak mindig nyerni és ezért biztonságból egy rendszert hoznak létre, mely egyfelől védi őket, más felől pedig garantálja a hosszú távú sikert. A jó hír, hogy éveket spórolhat az idejéből és súlyos veszteségektől kímélheti meg magát, ha elkerüli a csapdákat és megismeri a bevált módszereket. Akik ezen a területen régóta, folyamatosan jól teljesítenek, azok nem szerencsések, hanem valamit másként csinálnak, mint mindenki más.

Szeretnénk bemutatni a világ ma is élő befektető legendáinak három egyszerű szabályát, amelyeket egytől egyig mindegyikük betart. Mint Ray Dalio, akit a befektetési világ Da Vinci-jének tartanak és mellesleg a világ legnagyobb befektetési alapjának, a Bridgewaternek az alapítója, vagy mint Carl Icahn, aki az elmúlt 14 évben 1600% hozamot teljesített. Estleg John Bogle, aki 64 éve tartozik a világ élvonalába és akit a Fortune magazin a XX. század négy befektető óriása között említ, illetve Charles Schwab, aki részt vett a Wall Street korábban zárt kapuinak megnyitásában a privát befektetők számára. A lista mehetne tovább, de a lényeg az, ami közös bennük. Mindannyian évtizedek óta sikereket érnek el, kicsivel kezdtek és betartják a befektetéseiknél a 3 alapelvet.

Ezek a szabályok nem csak azt teszik lehetővé, hogy profitot termeljünk, hanem ami még ennél is fontosabb, hogy megőrizzük tőkénket és gyarapítsuk akkor is, amikor alszunk. A pénzügyi piac gyakran próbálja indokolatlanul bonyolultnak beállítani saját magát. Szerencsére, mint más területen is, a jól működő módszerek viszonylag egyszerűek.

A befektetések vagy tőzsdei kereskedések három alapelve, amit a világ legjobbjai kivétel nélkül mind betartanak egyszerűek, logikusak és könnyen alkalmazhatóak. Sokan tudnak róluk, vagy hallottak ezekről, mégis nagyon kevesen használják őket helyesen. Pedig a tőzsdén ezek elengedhetetlenek a sikerek eléréséhez.

A három alapelv, amit a legjobbak mind egytől egyig követnek, a következők:

1. Megszállottan vigyáznak a tőkéjükre. Nem kockáztatnak nagyot!
2. Aszimmetrikus kockázat/hozam arányt tartanak. Hagyják a nyerő pozíciókat profitálni!
3. Stratégiákat hajtanak végre, terv szerint dolgoznak!

Az első és legfontosabb szabályt röviden így foglalhatnánk össze: Ne veszíts! Persze ezt könnyű mondani, de miként is csinálják ezt? A világ legjobb befektetői megszállottan vigyáznak a pénzükre. Pontosan tudják, hogy a tőkéjük az eszköz, amivel profitot termelnek, így azt nem veszíthetik el. Ezért minden egyes döntésük során a legfontosabb szempont, amit figyelembe vesznek, hogy mekkora a kockázat és mennyit tudnak ezen az üzleten bukni. Nem a hozamra koncentrálnak elsősorban, hanem a kockázatra, hogy azt minél alacsonyabban tartsák.

Miért is van ez?

Tegyük fel, hogy valaki 50.000 euró tőkét fektet be a tőzsdén. Ha ennek elveszíti a felét, azaz 50%-ot, akkor 25.000 euró marad belőle. Ahhoz, hogy újra elérje a kiinduló 50.000 euró tőkét, muszáj megdupláznia a pénzét, azaz 100% hozamot kell elérnie. Ha figyelembe vesszük, hogy 20% éves hozam jónak mondható, akkor egyszerű számítás szerint (kamatos kamat nélkül) 5 évre van szüksége, hogy tőkéje mérete újra 50.000 euró legyen. Feltételezve persze, hogy egymást követő 5 évben sikerül ezt teljesítenie. Ekkor mondhatja azt, hogy nem bukott semmit. Pedig ez nem igaz, eltelt 5 év, bukott 5 évnyi időt, ami alatt a pénze nem termelt semmit. Éppen ezért a tőke védelme minden sikeres befektető első számú szempontja.

De hogyan valósítható ez meg?

Két módja van, hogy megóvjuk a befektetni kívánt pénzünket. Az első, ha alacsony kockázatot vállalunk minden egyes ügyletben a teljes tőkéhez képest. Általánosságban 2% kockázat az elterjedt pozíciónként. Véleményünk szerint ez azonban sok és csak tapasztalt befektetőknek és tőzsdei kereskedőknek javasolt. Mi abban hiszünk, hogy a fokozatosság elvét érdemes követni. Tehát teljesen kezdőként a fél százalékos kockázat vállalás biztonságosabb, majd a tapasztalattól és az eredményektől függően lehet emelni a tétet.

A következő két példa szemlélteti a különbséget a 0,5 %-os és a 2 %-os kockázat vállalás között. Feltételezzük, hogy 10 rossz befektetési döntést hozunk egymás után.  Érdemes megemlíteni, hogy amennyiben egy jól felépített logikus kereskedési stratégia szerint járunk el, ez elég valószínűtlen, de azért tételezzük fel ezt az esetet.

0,5% kockázat mellett ez 5% veszteséget okoz a teljes tőkére kivetítve – tehát az eredeti tőkénk 95% - a megmaradt, nincs nagy baj.

2% kockázat mellett kereskedésenként ez már 20% veszteséget okoz a teljes tőkére vetítve – tehát az eredeti tőkénk 80%-a maradt meg. Ez azt jelenti, hogy 50.000 euróból 40.000 lett. Így most 25% hozamot kell teljesítenünk, hogy a kiindulópontra visszaérjünk. 40.000 x 1.25 = 50.000. Tehát érdemes kicsiben kezdeni és fokozatosan emelni a tétet.

A másik módja tőkénk megóvásának, hogy pontosan és precízen limitáljuk a veszteségeinket. Ezt úgynevezett „stop” (s/l) megbízásokkal lehet elérni, melyek maximalizálják veszteségünket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy vételi pozíció beszálló pontjával egy időben elhelyezünk alatta egy veszteséget lezáró megbízást. Így amennyiben stratégiánk egy kereskedés alkalmával rossznak bizonyult, automatikusan bezárja a pozíciót és biztosítja, hogy veszteségünk ne haladja meg az előre megszabott összeget. Tehát mondjuk 50.000 euró esetében 0,5 % kockázat mellett minden egyes pozícióban mindösszesen 250 Euró kockázatot vállalunk és nem többet.

Olvassák el következő cikkünket is, melyben a további két alapszabályt is részletesen bemutatjuk.