Biztosan te is naponta felteszed magadnak a kérdést, hogy érdemes figyelni egyáltalán a piaci hírekre vagy sem? Kisbefektetőként nem tudsz hatást gyakorolni a piacra, követni pedig szinte képtelenség, hogy mi lehet az, ami mozgatja az árfolyamokat. Ússzunk az árral vagy hagyjuk az egészet és ássuk el a kertbe azt a pénzt, amit valahogy összegyűjtöttünk? Most talán önkéntelenül is elkezdesz azon töprengeni, hogy vajon milyen valutában lenne érdemes elásni.

El kell szomorítsalak Kedves Olvasóm: a mai nemzetközi pénzügyi világ rád is hatással van, ha tetszik ez neked, ha nem. Lehetsz az elszenvedője ennek, vagyis kutyaúszásban próbálhatsz evickélni úgy, hogy fogalmad sincs milyen messze van a part, esetleg reménykedhetsz abban, hogy dobnak neked egy úszógumit. Szerintem te is tudod, hogy ez utóbbi nem jellemző.

A másik opció jobban fog tetszeni: összeeszkábálsz magadnak egy szörfdeszkát, megtanulsz szörfözni, a hullámok tetején maradsz és profitálsz. Bukni fogsz, ráadásul nem is egyszer, de van deszkád, vissza tudsz mászni és folytathatod tovább. A hullámokat biztos nem te fogod szabályozni, de tudod azt, hogy mire készülj és mit vállalj be.

Ehhez azonban ismerned kell azok mentalitását, akik már régóta, bizonyítottan a legjobbak a területen. Írásomban a profi befektetők alapszabályait fogom neked felvázolni.

A tőzsdei kereskedés egy olyan terület, amiben az ember nem engedheti meg magának, hogy túl sokáig veszítsen.Viszont ahhoz, hogy nyerni tudjon, ismernie kell a szabályokat és meg kell tanulnia a legjobb stratégiákat azoktól, akik már mesterei ennek a szakmának. Gondolom te sem egy olyan oktatóval szörföznél, aki mellett több liter tengervizet kell meginnod, mire végre a deszka tetején tudsz egyáltalán maradni.

Miért tudják a profi befektetők játékosan megközelíteni a piacot? Azért mert sok a pénzük, tele vannak privátbankárokkal és aranybányákkal? Talán varázsgömbjük van? Nem hinném. A válasz nagyon egyszerű: már az előtt biztosak benne, hogy hosszútávon győznek, mielőtt elkezdődne a mérkőzés és a pénzüket kockára tennék. Ezt a szabályaiknak köszönhetik.

Tudják, hogy nem mindig lesz igazuk, nem fognak mindig nyerni és ezért egy olyan biztonságos rendszert hoznak létre, mely egyfelől védi őket, más felől pedig garantálja a hosszútávú sikert. Bukósisak nélkül is lehet motorozni, sőt, ha igazán jó vagy benne és szerencsés, akkor előfordulhat, hogy kiemelkedő eredményeket érsz el, viszont hosszútávon garantálom, hogy nem fog működni és visszafordíthatatlan károkat szenvedsz.

Azoknak a bevált módszereit gyűjtöttük össze, akik már évtizedek óta eredményeket mutatnak fel. Egyértelmű, hogy éveket spórolhatsz az idődből és súlyos veszteségektől kímélheted meg magad.

Elsőkörben azt az egyszerű három alapszabályt adjuk át, amelyeket egytől egyig mindegyik profi befektető betart.

Nem lehet elég sokszor kihangsúlyozni, hogy ezek a szabályok nemcsak arra hasznosak, hogy profitot termeljünk, hanem ami még ennél is fontosabb, hogy megőrizzük a tőkénket és gyarapítsuk akkor is, amikor alszunk.

Hogyan jellemezném ezeket a szabályokat? Egyszerűek, logikusak és rettentő könnyen alkalmazhatóak.

A három alapelv, amit a legjobbak követnek:

1. Megszállottan vigyáznak a tőkéjükre, nem kockáztatnak nagyot.
2. Aszimmetrikus kockázat-hozam arányt tartanak, tehát mindig több a potenciális nyereség, mint a lehetséges veszteség.
3. Stratégiákat hajtanak végre, terv szerint dolgoznak.

1. A világ legjobb befektetői megszállottan vigyáznak a tőkéjükre

Ez teljesen logikus, nem igaz? A tőke az az eszköz, amivel pénzt tudnak termelni, hiszen pénzt csak pénzzel lehet keresni. Ebbe nem igazán lehet belekötni. Emiatt minden egyes döntésük során a legfontosabb szempont, amit figyelembe vesznek az, hogy mekkora a kockázat. Nem a hozamra koncentrálnak, hanem arra, hogy a kockázatot minél alacsonyabban tartsák.

Hogyan valósíthatjuk ezt meg? Két módja van, hogy megóvjuk a befektetni kívánt pénzünket.

Az első az, ha minden egyes ügyletben alacsony kockázatot vállalunk a teljes tőkéhez képest. Általánosságban a két százalék kockázat az elterjedt pozíciónként. Mi abban hiszünk, hogy ebben is a fokozatosság elvét érdemes követni. Tehát teljesen kezdőként fél százalékos kockázat vállalása a biztonságosabb, majd eredményektől függően lehet emelni a mértéket egészen két százalékig.

A másik módja tőkénk megóvásának, hogy pontosan és precízen limitáljuk a veszteségeinket. Ezt az úgynevezett stoploss(S/L) megbízásokkal lehet elérni, melyek maximalizálják a veszteségeinket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy vételi pozíció beszálló pontjával egy időben, elhelyezünk alatta egy veszteséget lezáró megbízást. Így amennyiben stratégiánk egy kereskedés alkalmával rossznak bizonyult, a rendszer automatikusan lezárja a pozíciót, hogy veszteségünk ne haladja meg az előre meghatározott összeget.

Tehát mondjuk 50.000 Euró esetében fél százalék kockázat mellett minden egyes pozícióban mindösszesen 250 Euró kockázatot vállalunk.

Természetesen mindenkinek más a kockázatvállalási hajlandósága, kereskedésre szánt ideje, emiatt pedig az eredményesség mértéke is. Ezért mindig érdemes egy tőzsdei szakember segítségét kérni, aki képes felkészíteni egy kezdő befektetőt a magabiztos piaci lépésre.

2. Hogyan hagyjuk a nyerő pozíciókat profitálni?

Ehhez elsősorban fegyelemre és türelemre van szükség. Pozícióba lépést követően, miután jónak bizonyult egy döntés, engedjük nyerni saját magunkat és hagyjuk, hogy az árfolyam termelje a profitot. A profi befektetők nem zárják le idő előtt gyorsan, kis profitot realizálva, hanem türelmesen várnak.

Mit csinálnak az amatőrök? Vásárolnak egy lakást, aztán pár hónapra rá, ahogy elkezdődnek emelkedni a lakásárak, eladják, mert nyertek rajta kétszázezer forintot. Aztán később azon bosszankodnak, hogy ennek többszörösét megkereshették volna.

A világ legjobbjai mind kivétel nélkül többszörös profit célokat rendelnek az egységnyi (0,5%-2%) kis kockázat mellé. Jellemzően 3, 4, 5 vagy akár 10-szeres profit célokat használnak, mely biztosítja számukra, hogy akár gyenge találati arány mellett is jelentős hozamokat tudjanak elérni. Így többször is tévedhetnek, mint ahányszor helyes döntést hoznak. Már a nyitás előtt felmérik, hogy a kismértékű kockázat mellé társulhat-e magas profit. Ha nem, akkor elengedik és várnak a következő lehetőségre. Senki nem vesz meg egy olyan ingatlant befektetési célból, ahol nem csökkennek az árak, viszont nincs esély arra, hogy valaha emelkednének.

Nincs spontán reakció, mindig kontrollban vannak és pontosan tudják, hogy mit, mikor és miért fognak csinálni. Ahogy már az előző blogbejegyzésben is írtam: „Terv nélkül tervezett a bukás”.

Az eredménytelen kereskedők és a profik épp ellentétesen viselkednek.

A statisztikák szerint a kezdő kereskedők jellemzően a túlméretezett pozíciók miatt veszteségesek. Ők gyakran „reménykednek” abban, hogy egy rossz és túl nagy kockázatú befektetés majd csak megfordul. Mire belátják, hogy tévedtek már sokszor jelentősebb veszteségeket szenvednek el, mintha az elején kiszálltak volna. Az igazi profik nem csinálnak ilyet. Ők gyorsan lezárják, amikor egy döntésük rossznak bizonyul, és a pozíció ellenük megy.

A tapasztaltabb, de még nem profi kereskedőknél pedig elsősorban az idő előtt lezárt pozíciók a felelősek a veszteségekért. Ők már nem szenvednek nagy vesztőket, de még kapkodnak és idő előtt kiszállnak a kereskedésekből. Itt ismét a már említett példára utalnék: ők azok, akik párszázezer forint nyereségért eladják az ingatlant. Emiatt a kis nyereségek nem képesek ellensúlyozni a vesztő kereskedéseket.

A második szabály tehát az, hogy tartsunk aszimmetrikus kockázat-hozam arányt, hagyjuk a nyerő pozíciókat profitálni.

3. Olcsón vegyél, drágán adj el!

Tudom, hogy ezzel igazából semmi újat nem mondtam, de mégis ez az a szabály, amelyet sokszor a legnehezebb teljesíteni. Amennyiben megvan a vételi ár, elhelyeztük a stop megbízást és a profit realizálásának célárát is, az úgynevezett takeprofit-ot, akkor már nem annyira nehéz teljesíteni a legalapvetőbb szabályt.

Az utolsó pont tulajdonképpen szintén egy hozzáállásbeli különbséget jelent a profik és a kezdők között. Tehát a profik nem akkor vesznek, amikor az árfolyam egy új csúcson van, hanem megvárják, amíg az árfolyam alacsonyabb szintre süllyed. A csúcsokon jellemzően a kezdők vásárolnak. A profik várnak, hogy az ár elérkezzen egy olyan vételi szintre, ahol olcsóbb. Aki előre gondolkozik, a külföldi nyaralása előtt pár héttel/hónappal már elkezdi nézegetni, hogy mikor érdemes valutát váltania. Nem vásárol 317 forintért eurót, hanem megvárja, amíg 310 forint felé közeledik.

Másik példával élve, ugyanúgy működik, mint leértékelések idején, amikor egy üzletet tömegesen elárasztanak a vásárlók. Vagy mint egy nagy vevő, aki jelentősebb tétel esetén árengedményt követel. Így járnak el a professzionális nagybefektetők is, akik megvárják, amíg úgynevezett diszkont áron tudnak vásárolni.

A másik szempont, amit jellemzően figyelembe vesznek, hogy többszörösen megerősített technikai szinteket keresnek, melyek erős vételi pontnak minősülnek. Így a kettő együtt még nagyobb esélyt biztosít egy sikeres kereskedésre, ugyanis több tapasztalt kereskedő ismeri és használja ezeket a referenciaszinteket, mely után az árfolyamemelkedés újra bekövetkezik. A magas árszinten pedig sokan bezárják a pozíciójukat és realizálják az addig elért profitot.

Tehát, ha ismét a valutaváltó példáját vesszük, akkor megvesszük 310 forinton az eurót, mert láttuk azt korábban, hogy ez egy erős vételi pontnak minősül. Nem várunk tovább, mert akkor elszalasztottuk a lehetőséget.

A három szabály nem csak kiegészíti, de meg is erősíti egymást.

Miért van tehát mégis az, hogy oly sokan kudarcot vallanak a tőzsdén? Mert hiába tudják sokan a szabályokat, nem tartják őket be. Az különbözteti meg a profikat az amatőröktől, hogy ők elképesztően jók a végrehajtásban. Pontosan hajtják végre azt, amit rögzítenek a szabályaikban. Miként érik ezt el? Sok gyakorlással és tapasztalattal, amit az évek alatt összegyűjtöttek.

Mit tehetsz, ha nincs ennyi időd, de szeretnél a tőzsde nyújtotta kivételes lehetőségekben résztvenni? Két lehetőség van: vagy tanulsz, vagy együtt dolgozol valakivel, aki már megtanulta mindezeket és tapasztalt.

A mi célunk, hogy szaktudásunkkal segítsük ügyfeleinket és hozzájáruljunk, hogy viszonylag kevés tapasztalat birtokában is sikereket tudjanak elérni a tőzsdén. Emiatt kifejlesztettünk egy Magyarországon egyedülálló mentor programot, mely segítségével kivesszük a tanulási és tapasztalatszerzési folyamatból az időt, ami olyan, mintha évek alatt összegyűjtött tudásra tennél szert egyik pillanatról a másikra.

Legtöbben két módon próbálnak elsajátítani valami újat. Az első, amikor könyveket vásárolnak, csoportos órákra járnak, ahol a tanár nem tud az illetőre figyelni, otthon pedig hanganyagokat hallgat és úgy tanul meg egy idegennyelvet. A másik opció, amikor elkezd egy magántanárral dolgozni, aki tudja, hogy honnan kezdjék a tanulást, mire van szüksége a tanítványának, mire akarja használni a nyelvet és mennyi idő szükséges. Melyik tűnik egyszerűbbnek és hatékonyabbnak? A második lehetőség drágábbnak tűnik, de sok esetben mégis az olcsóbb bizonyul a drágábbnak. Én legalábbis ezt tapasztaltam eddig.

A tanár célja az, hogy egy idő után ne legyen szükséged rá. A mi mentoraink célja ugyanez. Egy idő után már képes vagy a döntéseidet önállóan meghozni és saját magad kereskedni.

A fenti szabályokat tehát tanuld meg, aztán hozz egy döntést, hogy melyik úton szeretnél haladni tovább. Remélem sikerült jól összefoglalnom azt a három aranyszabályt, amely segít a fejlődésedben.

Sok sikert kívánok a kereskedéshez!