Ha már tőzsde, akkor miért is ne írnánk egy cikket a világ legnagyobb kereskedési piacáról, mely nem más, mint a New York-i tőzsde, vagy New York Stock Exchange (NYSE).
Ha már tőzsde, akkor miért is ne írnánk egy cikket a világ legnagyobb kereskedési piacáról, mely nem más, mint a New York-i tőzsde, vagy New York Stock Exchange (NYSE).
Jelen cikkünkben a pénzügyi szektor felé vesszük az irányt, nem is véletlenül. Hilary Clinton várható győzelme esetén, igen jó eséllyel lehet számítani az őt dollár százmilliókkal támogató wall streeti vállalatok részvényeinek szárnyalására.
Az amerikai elnökválasztás végkampányában vagyunk, melynek kimenetele az egész világot foglalkoztatja. Sokán mondják, hogy akaratunkon kívül is jelentős hatásokat gyakorolhat életünkre e választás ereménye, mi viszont inkább azt vizsgáltuk meg, miként profitálhatunk tőzsdei kereskedésünk során a választás eredményének ismeretében!
Ebben a cikkben a nyersanyagoké a főszerep. Ez egy nagyon érdekes téma, amely azokat is foglalkoztatja, akik nem tőzsdéznek. Egy általános beszélgetés központi témája is lehet a mindenkit megbabonázó arany, vagy sokan szeretik fejtegetni, hogy mikor fogy majd el a Föld kőolaj- és földgáztartaléka. Mi befektetési szempontból vizsgáljuk meg, hogy milyen volt az idei esztendő a nyersanyagpiacon és mit várhatunk a következő egy-másfél évben.
A mai üzleti világban már szinte elengedhetetlen, hogy valakinek bankkártyája legyen. Most ezzel kapcsolatban fogunk betekintést nyerni egy erre specializálódott cégen keresztül.
A tőzsde szó hallatára a legtöbb ember szeme előtt a részvények és devizapárok jelennek meg. A gyakorlottabbak már nyomon követik a nemesfémek árfolyamalakulását ugyanúgy, mint a nyersanyagokét, például a kőolajét és a földgázét.
A régi piaci értékesítés a városközpontokban akkor változott meg, amikor a városok növekedésnek indultak és új, szakosodott üzletek nyíltak. A második világháborút követően bevásárlóközpontok jöttek létre, mint például a Tesco 1940-ben, a Carrefour 1958-ban, vagy a Walmart 1962-ben.
A nemzetközi devizapiac hosszú múltra tekint vissza. Ahogyan fejlődtek az államközi kapcsolatok, úgy mentek végbe változások a devizaügyletek tekintetében is.
Világszerte hatvan fő részvénytőzsde van, melyek méretük szerint meghökkentők. Most összefoglaljuk a főbb adatokat, melyek a Tőzsdék Világszövetségének 2015 novemberi jelentésén alapszanak.
Mindenki hallott már az osztalékról. A kezdő befektetők is ismerik ezt a fogalmat, nagyjából tudják is, hogy mit jelent. Ha birtokoljuk egy vállalat részvényeit, akkor valamikor osztalékot kapunk a vásárolt részvényeink darabszámának arányában. De hogyan is működik ez pontosabban? Miért éri meg osztalékot fizető részvényeket vásárolni? A továbbiakban erről lesz szó.