Mindenki hallott már az osztalékról. A kezdő befektetők is ismerik ezt a fogalmat, nagyjából tudják is, hogy mit jelent. Ha birtokoljuk egy vállalat részvényeit, akkor valamikor osztalékot kapunk a vásárolt részvényeink darabszámának arányában. De hogyan is működik ez pontosabban? Miért éri meg osztalékot fizető részvényeket vásárolni? A továbbiakban erről lesz szó.

Mi az osztalék?

Az osztalék (dividend) fogalma nagyon egyszerű: „Egy vállalat a korábban megtermelt nyereségéből részesedést, azaz osztalékot fizet a tulajdonosai számára.” A részvénytársaságok közgyűléseken döntik el, hogy egy adott időszak alatt megtermelt nyereségük mekkora részét fizetik ki osztalékként a részvényesek között, vagy helyezik eredménytartalékba. Az eredménytartalékot beruházásokra fordíthatják, vagy akár egy későbbi osztalék kifizetésére is. Érdemes tudni: nem csak részvényesként, de az adott részvény CFD-vel kereskedve is jóváírja számlánkon az osztalékot a TopForex (link a TopForex.com/hu-ra).

Első körben az igazgatótanács javaslatot tesz a közgyűlés számára az osztalék-kifizetésről, amit vagy elfogad a közgyűlés, vagy másként dönt. Ekkor határozzák meg azt is, hogy melyik az a nap, amikor osztalékjogosultságot szerez a részvényt vásárló személy. Mert természetesen nem olyan egyszerű a dolog, hogy az osztalékfizetés napján vásárlunk egy vállalat részvényeiből, majd amikor megtörtént a kifizetés, egyszerűen eladjuk őket. Ettől azért bonyolultabb a történet. Meghatároznak ugyanis egy dátumot, ami után a részvény osztalék nélkülivé (ex-dividend) válik. Az ez előtti nap az utolsó, amikor ha részvényeket vásárlunk, akkor jogosulttá válunk az osztalékra. Emellett nem rögtön az ex-dividend napon kapjuk meg az osztalékot, hanem általában egy-két héttel később. Érdemes tudni:CFD-vel történő kereskedés esetén az osztalék összegét az osztalékfizetés másnapján jóváírja a TopForex (link a TopForex.com/hu-ra).

Korábban megfigyelhető volt, hogy az ex-dividend napon a részvény árfolyama az osztalék értékével megegyező mértékben esett. Manapság ez már egyáltalán nem általános dolog, hiszen a vállalatok értékelésénél nagyobb súlyt kap a cég hátterének vizsgálata, illetve a jövőbeni tervek, például milyen beruházásokat, felvásárlásokat terveznek. Ha emellett még figyelembe vesszük, hogy a részvények esetében a közép-, illetve a hosszútávú pozíciótartásra érdemes berendezkedni, akkor kijelenthetjük, hogy az osztalékfizetésekre irányuló kereskedési stratégia meglehetősen jövedelmező lehet. Ugyanis, ha van is az osztaléknapon némi árfolyamcsökkenés, azt nagyon hamar visszaárazza a piac, hiszen a vállalat értéke valójában semmivel sem csökkent.

Osztalékpolitika

Amikor megtervezzük befektetéseinket, feltétlenül figyelembe kell vennünk a vállalatok osztalékpolitikáját. Ez határozza meg ugyanis, hogy egy vállalat fizet-e osztalékot, és ha igen, akkor annak mértékét mitől teszi függővé. Tényként kijelenthetjük, hogy a befektetők rendszerint az osztalékfizető cégeket kedvelik, azok közül is különösen az osztalékot emelő cégeket, miközben kevesebb figyelmet fordítanak az osztalékcsökkentő, vagy osztalékot egyáltalán nem fizető vállalatokra. Éppen ezért az osztalékpolitika kiemelkedően befolyásolja a részvárfolyamok alakulását. Végeredményben az osztalékfizetés képessége azt jelenti, hogy a vállalat valóban kézpénzt termel.

A legfontosabb kérdés, hogy mekkora lesz az osztalék mértéke. Ezt az úgynevezett kifizetési arányból (payout ratio) tudhatjuk meg. Ez megmutatja ugyanis, hogy a nyereség hány százalékát fizeti ki osztalékként a cég. Gyakori az a felállás, hogy a vállalat az előző évi nyereségének egy bizonyos százalékát fizeti ki osztalék formájában. Általában ezt négy részletben szokták megtenni, tehát minden negyedévben van osztalékfizetés, de ezt a kérdést illetőleg vannak eltérések. Vannak bonyolultabb politikát folytató cégek is, melyek az optimális tőke/hitel arány függvényében határozzák meg az osztalékot.

Osztalékhozam

Az osztalékhozamot (dividend yield) úgy kapjuk meg, hogy az egy részvényre jutó osztalékot elosztjuk a részvény árfolyamával. Például van egy vállalat, melynek részvénye darabonként 500 dollárt ér és 10 dollár osztalékot fizet részvényenként. Ebben az esetben a részvény osztalékhozama: 10 dollár / 500 dollár = 2%

Az osztalékhozam a relatív részvényértékelés fontos eszköze. Minél magasabb az osztalékhozam, annál vonzóbb egy részvény. Ugyanakkor szem előtt kell tartani azt a tényt, hogy a magas osztalékfizetés ára az alacsony növekedési ütem. A magas növekedési ütem fenntartásához ugyanis készpénzre is szüksége van a vállalatnak, ami azt jelenti, hogy kevesebb osztalékot tud fizetni.

A volatilis piacon stabil elemként tekinthetünk az osztalékokra. Ezért akik nem kívánnak nagy kockázatot vállalni, hanem inkább egy stabil jövedelemért fektetnék be szabad eszközeiket, azoknak érdemes tehát odafigyelni az osztalékfizető részvényekre.

Osztalékvizető vállalatok

Az alábbiakban olyan vállalatokat sorolunk fel, melyek a közeljövőben osztalékot fognak fizetni és kereskedhetőek a TopForex-en (link a topforex.com/hu-ra) keresztül:

Comcast - Ticker: CMCSK; Ex-dividend nap: 2016.10.03; Osztalékhozam: 1.64%

Cisco Systems - Ticker: CSCO; Ex-dividend nap: 2016.10.03; Osztalékhozam: 3.32%

JP Morgan Chase – Ticker: JPM; Ex-dividend nap: 2016.10.04; Osztalékhozam: 2.86%

Monsanto – Ticker: MON; Ex-dividend nap: 2016.10.05; Osztalékhozam: 2.09%

Verizon – Ticker: VZ; Ex-dividend nap: 2016.10.05; Osztalékhozam: 4.30%

Oracle – Ticker: ORCL; Ex-dividend nap: 2016.10.07; Osztalékhozam: 1.53%

Intel – Ticker: INTC; Ex-dividend nap: 2016.11.03; Osztalékhozam: 2.80%

Pfizer – Ticker: PFE; Ex-dividend nap: 2016.11.08; Osztalékhozam: 3.50%

Microsoft - Ticker: MSFT; Ex-dividend nap: 2016.11.15; Osztalékhozam: 2.51%

Wal-Mart Stores – WMT; Ex-dividend nap: 2016.12.07; Osztalékhozam: 2.76%

Forrás:

http://abszoluthozam.hu/tudastar/lexikon/osztalek.php

http://www.econom.hu/osztalekhozam/

http://www.stockmarket.cz/hu/fizet-reszvenyek/

http://www.dividend.com/dividend-stocks/