Ha már tőzsde, akkor miért is ne írnánk egy cikket a világ legnagyobb kereskedési piacáról, mely nem más, mint a New York-i tőzsde, vagy New York Stock Exchange (NYSE).
Az NYSE tulajdonosa az NYSE Euronext tőzsdeüzemeltető, amely az Archipelago Holdings és a Euronext összeolvadásából jött létre 2007. április 4-én. A tőzsde épülete a híres Wall Street 11. szám alatt található. Ezt az épületet 1978-ban történelmi jelentőségűvé nyilvánították.
Történelem
Az NYSE eredetét egészen 1792. május 17-ére lehet visszavezetni, amikor is a Wall Street 68. előtt található palántafa alatt 24 bróker aláírta a Buttonwoods Agreement-nek nevezett alapító okiratot. 1817. március 8-án készültek el az alapszabályok, ezután pedig a szervezet felvette a New York Stock & Exchange Board nevet, melyet 1863-ban rövidítettek jelenlegi formájára. A tőzsde első elnökének Anthony Stockholmot választották meg.
Az NYSE első központi irodáját az 1800-as évek elején havi 200 dollárért bérelték. A következő évtizedek alatt a tőzsde szép lassan növekedett, aztán 1896 és 1901 között a részvényforgalom meghatszorozódott. Ennek következtében elrendelték egy teljesen új épület megtervezését. 1903. április 22-én nyílt meg az új épület, melynek építési költségei akkori áron 4 millió dollárba kerültek. A kereskedőparkett lenyűgöző látványt nyújtott, hiszen akkoriban a város egyik legnagyobb helyisége volt és a 22 méteres belmagasságot üvegtető koronázta. A 20. században folyamatos volt a bővülés, hiszen 1922-ben, 1969-ben, 1988-ban és 2000-ben új kereskedőtermek nyíltak, bár utóbbit hat évvel később be is zárták a növekvő elektronikus kereskedés miatt.
A kereskedőparkett az információs oszlopokkal az elektronikus automatizálás kora előtt
Események
1914 júliusában, az első világháború kitörése után a tőzsde bezárt, ám november 28-án újra kinyitott, hogy háborús kötvényekkel lehessen kereskedni. 1920. szeptember 16-án bomba robbant a Wall Streeten, épp az NYSE épülete előtt. A támadásban 33-an meghaltak és több mint 400-an megsebesültek. A robbanás nyomait több szomszédos épületen, így a tőzsdén és a JP Morgan épületén sem javították ki, hogy így emlékezzenek az áldozatokra.
1929. október 24-én beütött a 20. század legnagyobb tőzsdekrachja, melyet fekete csütörtök néven illetnek azóta is. A tőzsdei pánik a gazdasági világválság egyik kiváltó oka volt. A piac csak 1954 vége felé érte el a válság előtti szintjét. A befektetők bizalmának visszanyerése érdekében az NYSE 1938. október 31-én egy új, tizenöt programból álló befektetésvédelmi programot indított el.
1987. október 19-én ismét fekete nap volt a tőzsdén, ugyanis egy hétfői napon a Dow Jones Ipari Átlag 554,26 pontot, vagyis 22,6%-ot esett egyetlen nap alatt. Ez a tőzsde történelmének legnagyobb olyan zuhanása volt, amely egyetlen nap alatt ment végbe. Ekkor történt meg, a tőzsde történelme során először, hogy a vezetés „lecsapta a biztosítékot”. Ezzel a sokat vitatott lépéssel felfüggesztették a kereskedést. Azóta már finomítottak az irányításon, mivel 10%-os esésnél egy órára függesztik fel a kereskedést, 20%-nál két órára, 30%-nál pedig másnap reggelig. Amennyiben délután történik egy 10-, vagy 20%-os esés, akkor csak rövidebb időre függesztik fel a kereskedést, de 30% már mindenképpen az aznapi zárást jelenti. A kereskedés felfüggesztése mögött az áll, hogy a befektetőknek legyen idejük lehiggadni és újraértelmezni a pozícióikat.
Úgy tűnik, hogy az október az a hónap, amikor valamilyen válság felütheti a fejét, mert 1997. október 27-én hasonló pánik futott végig a New York-i tőzsdén. Ekkor az ázsiai piacok veszteségeinek hírére a tőzsdeindex 7,2%-ot esett. Ez alkalommal azonban az NYSE hamar talpra állt. A 2011. szeptember 11-i terrortámadás alkalmával történt meg az, hogy a tőzsde szeptember 17-ig zárva tartott.
2006. április 21-én az NYSE bejelentette, hogy felvásárolja az Archipelagót és ezzel magát a tőzsdét is tőzsdére viszi. Az NYSE 2005. december 6-án profitorientált, tőzsdei céggé alakult át. Az új NYSE Group részvényeivel 2006. március 8. után lehetett először kereskedni. Alig egy évvel később, 2007. április 4-én az NYSE Group összeolvadt a Euronext pán-európai börzével. Az így létrejött NYSE Euronext lett az első transzatlanti tőzsdecsoport.
Nézzük most meg egy kicsit az NYSE működését belülről is. A New York-i tőzsdén az ott jegyzett vállaltok részvényeit lehet adni és venni. Az elektronikus árverési rendszeren keresztül gyorsan és mindkét fél számára a legmegfelelőbb áron történhet a kereskedés. A megbízások nagyobbik hányada már elektronikus úton zajlik. 1985. szeptember 30. óta az NYSE helyi idő szerint 9.30 és 16.00 között tart nyitva.
A kereskedőparketten folyamatos árverés megy végbe. Itt a brókerek emberi- és szakértői kapcsolatai különböztetik meg a New York-i tőzsdét a teljesen elektronikus piacoktól. Egy adott részvénnyel a parkett egy adott helyén lehet csak kereskedni. A befektetők nevében eladni, vagy venni kívánó tőzsdetagok ezen a helyen egy információs oszlop köré gyűlnek. Itt egy megbízott bróker, aki nem az NYSE alkalmazottja, hangos kiáltásokkal folytatja le az árverést, így hozva össze az eladókat a vevőkkel.
A közvetlen részvénykereskedelemhez való jogot a tőzsde 1366 „ülésének” tulajdonosai gyakorolhatják. Az 1870-es évekig ugyanis az NYSE tagjai egy ülésben ülve kereskedtek a részvényekkel. A tényleges ülőalkalmatosságoktól persze már régen megszabadultak. 1868-ban az ülések száma még 533 volt, de az évtizedek alatt ezt a korlátot többször megemelték és 1953-ban érte el a mai, 1366 üléses szintjét. A helyekre nagy volt a kereslet, mivel csak ez adott jogot a közvetlen részvénycserére.
Az ülések ára nagyjából a gazdaság állapotát követte, recessziók során esett, a gazdasági növekedés éveiben pedig emelkedett. A legdrágább ülést 1929-ben adták el, akkori áron 625 000 dollárért. Ez mai áron több mint 6 millió dollárt jelentene. Amikor 2005-ben a tőzsde összeolvadt az Archipelagóval és profitorientált vállalkozássá változott, akkor az egyesülés előtt az ülések ára 3,25 millió dollár körül körvonalazódott. Az új vállalati formában azonban a tőzsde az összes üléstulajdonost kivásárolta 500 000 dollár készpénzért és 77 000 darab részvényért cserébe. Az NYSE most már egyéves kereskedési jogokat árul az ülések helyett.
A világ legnagyobb piaca továbbra is folyamatosan bővül, köszönhetően többek között az elsődleges tőzsdei kibocsátásoknak (IPO). Évente több száz IPO szokott történni, melyek jelentős tőkebevonással járnak. Jellemzően a június szokott az egyik legsűrűbb lenni a tőzsdei bevezetéseknél. 1993 óta az év ezen hónapjában átlagosan 32 nyilvános kibocsátás keretében 5,7 milliárd dollár értékű tőkebevonás történik. November és október még az, melyek élen járnak a kibocsátások összértékét és számát tekintve. A piaci kapitalizáció tehát egyre csak növekszik. Nem kell attól félni, hogy nem lesz mivel kereskedni, sőt, mindig vannak újabb és újabb lehetőségek.
Forrás:
http://www.kisalfold.hu/vilagvevo/a_tozsde_fekete_napjai/2074443/
https://hu.wikipedia.org/wiki/New_York_Stock_Exchange
http://www.vg.hu/penzugy/befektetes/padlon-vannak-a-tozsdei-kibocsatasok-470212
