Három részes cikksorozatunkban arra fogunk törekedni, hogy választ adjunk a következő kérdésre: hova áramlik a globális nagytőke?
A befektetők a nagytőke „hátára” igyekszenek felugrani. Azokat a hullámokat próbálják kihasználni, amiket a nagytőke generál. Ezért nagyon fontos látni, hova áramlik a pénz, ugyanis a nagytőke csinálja a forgalmat.
Geopolitikai kockázatok
Ezzel foglalkozó sorozatunk első részének témája az, hogy melyek a legnagyobb geopolitikai kockázatok 2017-ben? Az úgynevezett Eurasia Group minden év elején egy felmérést készít, amiben összefoglalja azokat a meghatározó eseményeket, amelyek a globális politikát befolyásolják. 2017-re a legnagobb kockázatokat felsorakoztatva arra következtet, hogy egy geopolitikai recesszió vár ránk az idei évben. A tíz legnagyobb kockázatból mi az első hármat fogjuk áttekinteni.
A harmadik legnagyobb kockázat: Angela Merkel gyengül
Nemcsak nemzetközileg gyengül a tekintélye, hanem hazájában is jelentősen csökken Németország kancellárjának a népszerűsége. Azoknak a pártoknak a száma, amelyek tradícionálisan őt támogatták és egy nagyon erős szavazóbázist biztosítottak, jelentősen csökkent az utóbbi évben. Ez nagyrészt a bevándorlási politikájának köszönhető, amit ráadásul Donald Trump amerikai elnök nagyon élesen bírál és kritizál.
A német nagykoalíció korábban 79,9%-ban állt Angela Merkel mellett. Ez a szám mára lecsökkent 57%-ra. Ez egyrészt annak is köszönhető, hogy van két új tényező a német politikai színtéren. Mégpedig az AfD és az FDP Liberals pártok. Az utóbbi Németországnak egy nagyon régi pártja. Minthogy liberálisok, a középértékeket támogatják és próbálnak egyensúlyozni a mérleg két nyelve között.
Az AfD-ről annyit érdemes tudni, hogy 2013-ban alakult, kimondottan szélső jobboldali párt, akik az iszlám ellen, valamint a bevándorlás ellen szálltak ringbe. Alapításuk óta a legnagyobb növekedést érték el a koalíción belül, mivel jelenleg 13%-os részesedésük van. Különböző tartományi választásokon első és másodikként futottak be a szavazások során. Ennek a pártnak nagy jelentősége volt az utóbbi időkben. Az AfD az Alternative for Deutschland név rövídítése, ami nagyjából annyit tesz, hogy „egy alternatív Németországért”. Ők nyíltan szembe szállnak a menekültkérdéssel, illetve a bevándorlással.
Jelenleg Angela Merkel tölti be Európa gazdasági vezetőjének a szerepét. Ha neki gyengül a hatalma, akkor felmerül a kérdés, hogy ki fogja átvenni tőle ezt a szerepet. Egyelőre nincs olyan tekintélyes politikus, akit az egész európai közösség elfogadna, mint vezető. A németországi választások idén szeptember 24-én lesznek. Ennek nagyon nagy jelentősége van, mivel ott dől majd el, hogy megválasztják e Merkelt további 4 évre, vagy a bevándorlási politikájának köszönhetően elbukik és valaki más lesz Németország kancellárja.
A második legnagyobb kockázat: Xi Jinping, a kínai elnök erősödik
A külpolitika tekintetében Donald Trump részben háttérbe akar vonulni. Ezáltal Xi elnök gyakorlatilag szabad kezet kap az ázsiai térségben, ami magába foglalja Észak-Koreát, Japánt, a Kelet-Kínai tengert, Hong Kongot és a Dél-Kínai tengert. Így sokkal nagyobb hatalma lesz. 2017 őszén tartják majd a Kínai Szocialista Párt megújító kongresszusát, ahol a választások történnek.
A mostani kongresszus legnagyobb jelentősége az lesz, hogy a jelenlegi vezetőknek, illetve hatalmon levő politikusoknak a nagy része nyugdíjba fog vonulni. Tulajdonképpen most alakul át a kínai hatalmi rendszer, amire eddig a kínai és úgy általában az ázsiai kultúra volt a legjellemzőbb. A Xi előtt hatalmon levő emberek nem egyszemélyű vezetők voltak, hanem kollektíven döntöttek. Persze volt egy legfelsőbb vezető, de a döntéseket együtt hozták meg.
Ez megváltozni látszik, méghozzá a nyugati típusú demokráciák irányába, ahol van egy felső vezető, aki a legnagyobb hatalommal rendelkezik. Xi elnöknél is kezd kialakulni ez a hatalmi koncentráció. A mindenkori amerikai elnök is egyszerre több szerepet tölt be, hiszen a hadseregnek is ő a főparancsnoka.
Xi „nem csak kontrollálja a hadsereget, de ezt egy abszolút hatalommal csinálja és készen áll arra, hogy a katonaságot személyesen irányítsa háborús időkben”. Trump a saját maga által képviselt külpolitikájában kifejezte, hogy háttérbe akar vonulni és a világ csendőre szerepet nem kívánja tovább folytatni. Innentől kezdve sokkal nagyobb hangsúly fog terhelődni a különböző területek erőire a helyi konfliktusokban. Ennek következtében Kínának a szerepe felerősödik és sokkal meghatározóbb lesz az ázsiai régióban.
Ami nagyon nagy kockázatot jelent, illetve ami miatt az őszi választásokon óriási a tét az az, hogy egy teljes generációváltás várható. Ezért is kell Xi elnöknek folyamatosan erősnek mutatnia magát. Az ázsiai térségben fokozódik a feszültség és ebből kifolyólag adódik a kérdés – mivel az elnök meg akarja védeni a hatalmát – hogy nem fog e olyan intézkedéseket hozni, amik által túl erősen, túl hangsúlyosan lép fel a többi országgal szemben. Ha igen, akkor abból akár helyi konfliktusok is születhetnek.
A legnagyobb kockázat: Donald Trump függetlenségre törekszik
Az elnökválasztási szavazásokból kiderült, hogy az állampolgárok nagy része azt akarja, hogy az elnök Amerikára koncentráljon. Majdnem azt mondhatjuk, hogy ez párttól független. Az emberek azt szeretnék, hogy az elnök az amerikai belpolitikára fektesse a legnagyobb hangsúlyt. 70%-ban arra voksoltak, hogy az ország első embere otthon csináljon végre rendet.
Ez a folyamat már most is zajlik, ebben a pillanatban. Trump beiktatása megtörtént, azóta aktívan belevetette magát a munkába. A legelső feladatok egyike, amit beígért és el is kezdett végrehajtani az az, hogy a szenátus jóváhagyása nélküli elnöki rendeleteket (executive orders), amiket a korábbi elnök, Barack Obama meghozott, azokat rendre megszünteti és felülírja. Ennek az lesz a következménye, hogy teljesen új szabályrendszer fog kialakulni Amerikában.
Választási kampányában Trump egy másik fontos üzenetet is küldött az amerikai nagyvállalatoknak, amiben nyomatékosította, hogy az Egyesült Államokon belül akarja tartani a munkahelyeket. Ez volt a legfontosabb eszköze, amivel a választásokat megnyerte, ugyanis nagyon sokan kiszorultak az amerikai munkaerőpiacról.
Két módja is van Trumpnak, amivel igyekszik Amerikában tartani a nagyvállalatokat. Az egyik az, hogy adót csökkent. Ennek az lesz az eredménye, hogy az amerikai vállalatok helyben maradnak és nem viszik el a munkát külföldre, többek között Mexikóba, vagy Kínába. Trump abban bízik, hogy az adócsökkentés hatására a vállalatok visszatérnek az Egyesült Államokba és ott fognak gyártani, befektetni.
A másik eszköz, amit bevet, a vámemelés. Trump tulajdonképpen hadat üzent Mexikónak és Kínának. Azt mondta a vállalatok vezetőinek, hogy amennyiben nem hajlandóak Amerikában gyártani, sőt elviszik a gyárakat külföldre, akkor annak a következménye az lesz, hogy amikor szeretnék visszahozni a termékeket és eladni az amerikaiaknak, akkor nagyon súlyos vámokat fognak kivetni. Ezáltal senki nem fogja megvenni a termékeket. Fel van adva a lecke a nagyvállalatok vezetőinek, mivel nagy nyomást kapnak egyrészt a részvénytulajdonosoktól és vállalattulajdonosoktól, hogy minél nagyobb profitot termeljenek, miközben Trump igyekszik az amerikai érdekeket előtérbe helyezni és azt mondja, hogy lehet a profitra koncentrálni, de csak úgy, ha közben nem tesszük tönkre az országot.
Trump az adózásban is komoly változtatásokat akar eszközölni. A személyi jövedelemadót 40%-ról le akarja csökkenteni 25%-ra. A vállalatok jövedelmi adóját pedig 35%-ról 15%-ra. A vállalatoknak így 20%-kal kevesebb adót kellene befizetniük. Ez óriási megtakarítást jelent. Az ingatlanokra vonatkozó adónemet, ami jelenleg 40%, pedig gyakorlatilag eltörölné.
Az első két vállalat, amely megváltoztatta a tervét Trump hatására a Ford és az United Technologies volt. Ennek következtében a Fordnál 4 700 munkás marad Amerikában, míg az United Technologies 1 400 munkahelyet tart az Egyesült Államokban.
Sorozatunk második részében folytatjuk majd a globális vagyonátrendeződés témájának a boncolgatását. Elsősorban arra keresünk majd választ, hogy milyen következményei lehetnek az újdonsült amerikai elnök, Donald Trump első intézkedéseinek a piacokon.
Forrás:
