Törökország jelenleg súlyos gazdasági problémákkal küszködik, melyekre a miniszterelnök, Recep Tayyip Erdogan a politikán keresztül szeretne megoldást találni.

Ennek eredményeként viszont tüntetések indultak Ankarában az elnöki rendszer bevezetéséről szóló alkotmánymódosítás ellen. A rendőrség január 9-én vízágyúval, könnygázzal és gumilövedékekkel lépett fel a tüntetőkkel szemben.

Hatalmi kérdések

A parlament épülete előtt tiltakozó tömegben a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) több képviselője is ott volt. Az egyik CHP-és politikus, Sezgin Tanrikulu, így nyilatkozott a demonstráció színhelyén: „Egyikünknél sincs fegyver, nincs köztünk öngyilkos merénylő, közismert véleményformálók jöttek el ide. Ha ők nem mondhatják el a véleményüket, akkor ki fogja?” Szerinte ilyen környezetben nem lehet változtatni az alkotmányon.

Az 550 fős török törvényhozás hétfőn kezdte meg az elnöki rendszer bevezetéséről szóló alkotmánymódosító tervezet vitáját, amely kiszélesítené az államfő jogköreit. A javaslat szövegét a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) december 10-én nyújtotta be a parlamentnek. Ezt korábban a legkisebb ellenzéki tömörülés, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) is jóváhagyta. Az AKP-nek és az MHP-nek összesen 356 képviselője van a törvényhozásban. A szükséges kétharmad hiányában nem változtathatnak közvetlenül az alaptörvényen, de a későbbiekben népszavazásra bocsáthatják az elnöki rendszer kérdését.

A javaslat vitája előreláthatólag 15 napon keresztül tart majd, a referendum pedig április elejére várható. A 18 pontból álló tervezet értelmében a mindenkori államfő lenne a végrehajtó hatalom feje. Ezzel megszűnne a miniszterelnök intézménye, amely 1923-ban, a Török Köztársaság megalakulásával jött létre.

A javaslatban szerepel, hogy a köztársasági elnök rendeletet bocsáthatna ki, valamint ő jelölné ki a minisztereket, de az államfő és a parlament kölcsönösen fel is oszlathatná a másikat. 400 igen szavazat mellett akár büntetőeljárást is kezdeményezhetne a törvényhozás. Az 550 fős parlament 600 fősre bővülne, továbbá a választhatóság alsó korhatárát 18 évre szállítanák le. Erdogan szerint az alkotmánymódosítás erősebbé és stabilabbá tenné Törökországot. Az ellenzék viszont úgy véli, hogy túl nagy hatalom összpontosulna a török vezető kezében.

A NATO-tól való elfordulás

Törökország megkérdőjelezi az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció haderői tartózkodásának jogosultságát a dél-törökországi Incirlik légi támaszponton. Veysi Kaynak török miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy a kérdés szerepel a kormány napirendjén. Az incirliki támaszpont emellett magának a NATO-nak is évtizedek óta a legfontosabb légi bázisa Törökországban, sőt az egész közel-keleti térségben.

Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő elmondása szerint ő már jelezte az illetékes amerikai tisztségviselőknek, hogy Ankara az utóbbi másfél hónapban nem kap megfelelő katonai támogatást Washingtontól Észak-Szíriában az Iszlám állam terrorszervezet ellen. Kalin figyelmeztetett, hogy Törökország teljes támogatást vár a nemzetközi koalíciótól, kifogásokat pedig nem fogad el. Az elnöki szóvivő szerint az új amerikai elnök, Donald Trump komolyabban veszi majd a Törökországot regionálisan érintő folyamatokat.

Törökország augusztus 24-én a lázadó Szabad Szíriai Hadsereg (SZSZH) oldalán indított hadműveletet Észak-Szíriában. A beavatkozás elsődleges célja az, hogy megtisztítsa a határ mentét az Iszlám Állam és a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) milíciáitól, amelyet Ankara terrorszervezeteknek tekint. A hadműveletet az Egyesült Államok addig segítette, amíg a török hadsereg és az SZSZH novemberben az Iszlám Állam uralta Báb város felszabadítására el nem szánta magát, amely Rakka után az iszlámok második legfontosabb szíriai központja, valamint kereskedelmi csomópont is.

Az amerikai védelmi minisztérium akkor azt közölte, hogy nem támogatják az ostromot, mert Törökország arról Washingtontól függetlenül döntött. Ankara nehezményezi a koalíciós erők távolmaradását, mondván, hogy ők nem harcolnak az Iszlám Állam ellen és időközben Törökország Oroszországgal kötött szövetséget, így jelenleg az orosz légierő támogatja az észak-szíriai hadműveleteket is.

Tovább zuhan a líra

A török líra november elején meredeken eső pályára állt. Decemberben már akkora mértékben gyengült az árfolyam, hogy a török államfő arra szólította fel a lakosságot, hogy váltsák lírára a devizatartalékaikat. Emellett egy sor olyan intézkedést is bejelentett, melyek hozzájárulhatnak a török fizetőeszköz árfolyamának stabilizálásához. A terv azonban elbukott, a líra pedig tovább zuhan.

Ha kicsit hátrébb lépünk és hosszabb időtávon szemléljük a török deviza mozgását, akkor azt láthatjuk, hogy már közel 100%-os a dollárhoz viszonyított árfolyamváltozás. Ugyanis 2013 októberében még nagyságrendileg 2 török líra ért 1 amerikai dollárt. A tavaly nyári puccskísérletet megelőző egy évben már a 2,8 és a 3,0-ás szintek között mozgott az árfolyam. Manapság pedig újabb történelmi mélyponton van a líra, hiszen a jelenlegi keresztárfolyam már 3,8 felett van.

Ekkora mértékű árfolyamesés az importált termékeken keresztül már az inflációban is jócskán meg fog jelenni. Ennek fényében nem lenne tehát meglepő, ha a török városokban hamarosan nem csak a tervezett alkotmánymódosítás miatt lennének tüntetések, hanem az általános társadalmi elégedetlenség is az utcára vinné az embereket.

Ezen a kialakulóban lévő helyzeten próbált változtatni Erdogan elnök decemberben, amikor a török líra megmentésére a lakosság bevonásával nemzeti ellenállási akciót hirdetett. Viszont úgy tűnik, hogy ez nem gyakorolt hatást a piaci szereplőkre, így Líbiához és Venezuelához hasonlóan hamarosan Törökország is devizakorlátozások bevezetésére kényszerülhet.

Az legalábbis biztos, hogy kérdéses Törökország gazdasági növekedése. A helyzetet tovább rontja az Isztambulban történt szilveszteri terrorcselekmény, amely ismét gyenge évet vetít előre a turisztikai ágazat számára. Ráadásul az ország nagymértékben függ a külföldi tőkétől, hiszen folyó fizetési mérlege deficitjének finanszírozásához és az adósságszolgálat teljesítéséhez évi 200 milliárd dollárra van szüksége. Ahogy csökken a líra árfolyama, úgy jelent ez egyre nagyobb terhet az államháztartás számára. Egyelőre még a puccskísérlet utáni tisztogatás és az elnök hatalmát növelő alkotmánymódosítás áll a Törökországról szóló hírek középpontjában. A helyzet azonban rövid időn belül változhat és a gazdasági problémák kerülhetnek előtérbe.

Mindezek alapján nem számítunk jó évre a török gazdaság tekintetében, így könnyen elképzelhető, hogy a török líra (TRY) is hasonló év előtt áll, mint a szintén aggályos képet festő mexikói pezó (MXN). Ugyanakkor, azok a deviza kereskedők, akik e devizák árfolyamveszteségére játszanak, akár jelentős profitokat is bezsebelhetnek idén, feltéve persze, hogy nem válnak túl kapzsivá és megfelelő kockázatkezelést alkalmaznak.

Forrás:

http://kitekinto.hu/2017/01/09/devizapiac/elbukott-erdogan-terve-tovabb-zuhan-a-lira/

http://torokhirek.hu/gazdasag/725/egeszen-elkepeszto-eszkozokkel-vedenek-meg-a-torok-lirat

http://kitekinto.hu/2017/01/09/europai-ugyek/nem-mindenkinek-tetszene-erdogan-korlatlan-hatalma/

http://hu.euronews.com/2016/12/28/erdogan-torokorszag-eros-embere

http://kitekinto.hu/2017/01/05/europan-kivul/torokorszag-egyre-inkabb-elfordul-a-nato-tol/