A nemzetközi területek után most hazai vizekre evezünk és a magyar tőkepiac kulcsszereplőjével fogunk foglalkozni.
A Budapesti Értéktőzsde, ismert rövidítésben a BÉT, egy zártkörűen működő részvénytársaság, ahol nyilvánosan kibocsátott értékpapírokkal kereskedhetünk hivatalos formában.
A magyar tőzsde történelme
A magyar tőzsde 1864. január 18-án kezdte meg működését Budapesten, a Pesti Lloyd Társulat Duna-parti székházában. Az elnöki tisztséget Kochmeister Frigyes töltötte be 1864 és 1900 között. Ő vezette egyébként az előkészítő bizottságot is. Az intézmény először értékpapír tőzsdeként jött létre, de elég hamar magába olvasztotta a Gabonacsarnokot, mely a gabonakereskedelem központja volt. Így négy évvel a megalakulás után felvette a Budapesti Áru- és Értéktőzsde (BÁÉT) nevet.
Ezek után 80 éven át Európa egyik vezető tőzsdéjeként működött. A tőzsde indulásakor 17 részvényt, 11 külföldi pénzemet, 9 váltót és egy záloglevelet jegyeztek. Az első pár évben lassan követték egymást a történések, majd 1872-ben megjött az áttörés. Abban az évben ugyanis 15 ipari és 550 pénzintézeti részvénytársaság alapszabályát hagyta jóvá a kereskedelmi miniszter. Így amikor ezek papírjait elkezdték bevezetni a tőzsdére, megindult a fellendülés is.
A századfordulón 310, az első világháború kezdetekor már csaknem 500 értékpapírral kereskedtek a tőzsdén. Az éves forgalom 1913-ban elérte az egymillió darabot. Ugyanekkor a Budapesti Giro- és Pénztáregylet forgalma 2,7 milliárd koronára rúgott. A magyar tőzsde nemzetközi jelentőségét mutatja, hogy 1889-től a budapesti jegyzéseket Bécsben, Frankfurtban, Londonban és Párizsban is közölték. Eközben a gabonaforgalom is dinamikusan bővült. 1875-ben még 400 ezer tonna cserélt gazdát, a századfordulón már egymillió, míg a világháború előtt csaknem másfél millió gabona fordult meg a tőzsdén. A BÁÉT ezzel Európa vezető gabonatőzsdéjének számított.
1873-ban új helyre tette át a székhelyét a tőzsde, méghozzá a mai Szende Pál és Apáczai Csere János utca sarkán levő épületbe, ahol több mint 30 évig volt megtalálható. 1905-ben a Szabadság téri Tőzsdepalotába vándorolt, ahol 1948-ig maradt. Ez az épület lett később az MTV székház, ami ma már egy kanadai befektető társaság tulajdonában van.
Az első igazi tőzsdekrach 1873 májusában rázta meg a pesti tőzsdét. A tőzsdeválság után másfél évtizednek kellett eltelnie, mire a hazai befektetők újra hajlandóak voltak részvényeket vásárolni. A kilencvenes évek elején azonban ismét látványos periódus következett, ami egyrészt a millenniumi éveket jellemző általános beruházási lázzal, másrészt a nemzetközi tőzsdei trendekkel függött össze. A 19. század utolsó évtizedében a magyar államkötvények rendszeres szereplői voltak a londoni, párizsi, amszterdami és berlini börzéknek.
Az első világháború alatt Európa számos országához hasonlóan Magyarországon is bezárt a tőzsde, ám ez a kereskedésnek mégsem vetett gátat. Az alkuszok a háború alatt is folytatták az üzletelést. Ennek köszönhetően a részvényárak 1914-től masszív emelkedést mutattak. 1918-ban már 7,2 millió papír cserélt gazdát.
A világháborút követően kialakuló vágtató inflációs környezet rendkívüli magasságokba emelte a tőzsdei forgalmat, amelynek csak az új pénznem, a pengő 1925-ös bevezetése vetett véget. Az 1929. októberi New York-i tőzsdekrach előtt a magyar tőzsde már pangott. 1931. július 14-én a BÁÉT-et ismét bezárták az előző nap elrendelt német bankzárlat és az Európában általánosan tapasztalható pénzügyi összeomlás miatt. A hivatalos forgalom csak 1932 áprilisában indult meg, míg a fellendülés csak a válságból történő kilábalás után, 1934-ben kezdődött meg, majd 1936-ban tetőzött.
Magyarország második világháborús hadba lépésének köszönhetően a nehéz- és hadiipari papírok árfolyamai több száz százalékkal emelkedtek. 1942-ben a kormány szigorított a BÁÉT alapszabályán és megtiltotta a részvények magánforgalmát, bejelentési kötelezettséget írt elő a részvényportfóliókra, valamint maximalizálta a napi árfolyam-elmozdulást. A tőzsde azonban egészen Budapest ostromának kezdetéig, 1944. december közepéig működhetett.
A második világháborút követő hiperinfláció idején megélénkült a deviza- és aranykereskedelem. A kereskedés részben a romos tőzsdeépületben, részben pedig a környező kávéházakban zajlott. A tőzsdét hivatalosan 1946. augusztus elsején, a forint bevezetésekor nyitották meg ismét. Viszont a korábban kibocsátott, koronában és pengőben jegyzett kötvényekre senki sem teljesített kifizetéseket, a részvénytársaságok pedig a háborús veszteségek miatt nem fizettek osztalékot, így az árfolyamok rendületlenül estek. Végül két hónappal a magyar ipar nagyrészét érintő államosítás után, 1948. május 25-én a kormány hivatalosan is feloszlatta a Budapesti Áru- és Értéktőzsdét, aminek a Szabadság téri épületben megtestesülő vagyonát állami tulajdonba vette.
A Tőzsde újranyitása
1989 októberében született meg a kormánydöntés, amely zöld jelzést adott az értékpapírkötvény elkészítésének. A törvényjavaslat 1990 januárjában került a parlament elé és március elsején lépett érvénybe. A hatálybalépéssel egyidejűleg tűzték ki június 21-ére a Budapesti Értéktőzsde alakuló közgyűlését, amely eredményeként még aznap megnyitotta kapuit a tőzsde. A 41 alapító taggal és az egyetlen bevezetett részvénnyel, ami az IBUSZ volt, önálló jogi személyként jött létre a BÉT, mely életében meghatározó szerepet játszott az alapítással egy időben kezdődött magyarországi privatizáció. Bár a nagyobb állami cégek értékesítése gyakran stratégiai befektetők bevonása révén történt, különösen számos vezető magyar társaság, mint például a MOL, az OTP, a Matáv (ma Magyar Telekom), a Domus, a Globus és a Richter Gedeon privatizációjában játszott jelentős szerepet a tőzsde a kilencvenes évek elején.
Az évek során a BÉT működési feltételei, szervezete és funkciója is sokat változott. Az első kereskedési terem a Váci utcai Trade Centerben volt, ami innen került át 1992-ben az V. kerületi Deák Ferenc utca egyik patinás épületébe, ahol 15 évig zajlott a kereskedés. Azt követően, 2007 márciusában ismét új székhelyre költözött a tőzsde, méghozzá az Andrássy útra, az egykori Herczog Palotába. Jelenlegi székhelyét a BÉT 2015 februárjában foglalta el a főváros pénzügyi központjában, a történelmi Tőzsdepalota szomszédságában elhelyezkedő irodaházban.
Az értékpapírok kereskedése mind a kereskedési teremben, mind a távkereskedési rendszerben folyt 1998-ig, amikor is az új, immáron teljes mértékben távkereskedési rendszert, a MultiMarket Trading System-et (MMTS) bevezették. 1999 szeptemberében indult el a határidős piac elektronikus távkereskedési platformja.
A BÉT származékos piaca 1995 óta áll rendelkezésre, ahol határidős és opciós kontraktusok kereskedésére van lehetőség. BUX kontraktussal a határidős piac indulása óta lehet kereskedni. A BÉT 1998-ban, a világon az elsők között, vezette be az egyedi részvényeken alapuló kontraktusait. A 2000-es évek elején a szabványosított termékek újabb köre jelent meg és 2004. szeptember 6-án megindult a második index alapú termék, a BUMIX kereskedése is.
A versenyképesség megőrzése és erősítése érdekében 2002 áprilisában az új tőzsdetanács a 12 év önálló jogi személy lét után a gazdasági társasági forma mellett döntött. Két és fél hónappal később megalakult a Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság (2006 áprilisától Zártkörűen Működő Részvénytársaság). A tőzsdetitkárság helyébe a részvénytársaság ügyvezetősége lépett. A 2004-es év meghatározó eseményeket hozott a tőzsde életében, mivel jelentős átrendeződés zajlott a tulajdonosi szerkezetben. Tőkeerős osztrák bankok, valamint a Wiener Börse és az Österreichische Kontrollbank vásárolta meg a tőzsde többségi részesedését.
A Budapesti Árutőzsde (BÁT) 1989-ben indult útjára, amikor is egy minimális alaptőkével rendelkező gazdasági társaság (Árutőzsde Kft.) a határidős ipar intézményi hátterének megteremtésére vállalkozott Magyarországon. 1994-ben a Parlament elfogadta az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről szóló törvényt. 1995 végére a BÁT a világ 35 legjelentősebb tőzsdéje közé került. Jelentős változásokat hozott 2002-ben az elfogadott egységes tőkepiaci törvény, amely előírásainak megfelelően a Budapesti Árutőzsde 2003. május 20-án részvénytársasággá alakult. A tulajdonosi kör nagymértékű átalakulását követően, több hónapos előkészítői munka után, 2005. november 2-án a BÁT piacait sikeresen integrálta Budapesti Értéktőzsde Zrt. Azóta árupiaci kereskedelem is folyik a BÉT-en.
A Budapesti Értéktőzsde 2010-től tagja volt az osztrák CEESEG AG Holdingnak, amelynek további tagjai voltak a bécsi, a ljubljanai és a prágai tőzsde. Az MNB 2015. november 20-án adásvételi szerződést kötött az értéktőzsdében 68,8%-os tulajdonnal bíró CEESEG-gel és az Österreichische Kontrollbankkal. A tranzakcióval az MNB a Budapesti Értéktőzsde többségi tulajdonosává vált.
A régi szép időszak után most talán újra felvirágozhat majd a magyar tőzsde. Az idei év legalábbis szépen alakult, jól teljesítettek a magyar részvények és megnövekedett forgalom volt tapasztalható. A BÉT elérheti még az aranykorhoz hasonló szinteket, de ehhez a kormányzati szándék is szükséges lesz, amiben mintha már tapasztalható lenne a változás.
Forrás:
https://bet.hu/Rolunk/a-budapesti-ertektozsderol/a-bet-tortenete/1864-1914-tozsde-szuletik
https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapesti_%C3%89rt%C3%A9kt%C5%91zsde
http://hvg.hu/gazdasag/20161024_minden_eddiginel_magasabbra_lohet_hamarosan_a_bux
